Gyakorlatilag kivégezte a kormány a tavaly novemberi adóemeléssel a játékgéppiacot. Drasztikus bevételnövekedést vártak, ezzel szemben csökkent a befizetett adó. Az új rendszer szerint minden pénznyerő automata után ötszázezer forint játékadót kell befizetni. Ennek hatása, hogy a novemberi 22 ezer automatából idén április 30-án már csak 5941 darab működött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerencsejáték-felügyeleti főosztályának adatai szerint. A Magyar Szerencsejáték Szövetség becslései szerint mára csak négyezer maradt.

A kormány elsősorban bevételnövekedésre, nem a gépek használatának visszaesésére számított, de rosszul kalkulált. Idén 37,2 milliárd forintot várnak a játékadóból, viszont az első hónapokban alig néhány milliárd forint folyt be.

Nem csoda, hogy a kormány ezért sietve módosítja a szabályokat. A jövőben nem kell befizetni az ötszázezer forintot, hanem csak a játékbevétel 33 százalékát és az egyéb, iparágat érintő terheket. A szakma most a szabályok részleteire vár.

– Ha lesz rendelet, elindulhatnak az engedélyezési eljárások és belátható közelségbe kerül a szerveralapú, százalékos adózású üzemeltetés – mondta a Borsnak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke, aki szerint november óta 7500 játékterem zárt be. Vendéglátóhelyek is megszűntek, Schreiber szerint harmincezer ember került utcára. A költségvetés a járulékokból havonta kétmilliárd forinttól esik el. Most ez változhat – tette hozzá az elnök.

– Öt gépünk volt, darabonként 108 ezer forint volt az adó, összesen 540 ezer. Az öt gép nagyjából 2–300 ezer forintot hozott, ez fedezte a bérleti díjat és a járulékokat. Mára egy maradt, ötszázezer forint adóval. Most ez az egy nagyjából nullára termeli ki magát. A baj az, hogy azok a vendégek, akik gépeznének, már be sem jönnek fogyasztani. El is kellett küldenünk egy embert – mondta a Borsnak egy neve elhallgatását kérő budapesti kocsmáros.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az új szabályozás mindenki számára jobb lesz, hiszen védi a játékosokat, egyszerűbb üzemeltetést biztosít, és az adóhatóságnak is könnyebb lesz ellenőrizni a bevételeket. A minisztérium egyébként továbbra is tartja magát a 37 milliárdos előirányzathoz.



Bukni látszik a chipssarc is

Bár a kormány korábban jelentős tételnek tartotta, a népegészségügyi termékadó, ismertebb nevén chipsadó sem hozza az elvárt eredményeket. Az első negyedévben mindössze 4,4 milliárd forint folyt be belőle, miközben idén 20-30 milliárd forintot várt a kormány. Ebből rendezték volna az egészségügyi dolgozók bérét. A gyárak megtalálták a kiskapukat, hogy ne kelljen fizetniük, miközben a termékek nem lettek egészségesebbek. Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke szerint a magyarok nem esznek egészségesebben a chipsadó miatt.